A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontosnak tartja az alapanyagok minőségét a közétkeztetésben, valamint hogy a nagy és közepes méretű magyar cégek mellett a helyi őstermelők és családi gazdaságok is beszállítói szerepet kapjanak.
A gyermekétkeztetési program finanszírozására a jövő évi költségvetésben az ideinél 2,2 milliárddal több, 74 milliárd forint jut. A kormány valamint a szaktárca arra törekszik, hogy minél több rászoruló vehesse igénybe szociális alapon az étkeztetést; az ételek pedig ne csak finomak, hanem egészségesek is legyenek – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) által szervezett konferencián. Az államtitkár A hazai élelmiszeripar szerepe a közétkeztetésben című május 24-i tanácskozáson felidézte, hogy 2010-ben erre a feladatra csak 29 milliárd forintot fordítottak.
Amíg akkor a szociális – ingyenes – étkeztetésben részt vevő bölcsődés gyerek aránya 14 százalék, addig 2015-ben ez az arány 71 százalék volt. Az óvodában ez idő alatt az ingyenesen étkező gyerekek aránya 28-ról 75 százalékra nőtt; a kormány a gyerekek szociális étkeztetésére fordítható forrásokat folyamatosan növelve, mindig biztosította a szükséges anyagi eszközöket. Így a legkisebb gyermekeknél 92 ezerről 318 ezerre növekedett az ingyenes étkezésben részesülők száma – mondta Rétvári Bence.
Az egészséges táplálkozás biztosítása érdekében felmenő rendszerben a múlt év szeptemberétől kell alkalmazni a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat, az önkormányzatok pedig január 1-től kötelező feladatként látják el az intézményen kívüli szünidei étkeztetést. Az ebben az ellátásban részesülő gyerekek száma potenciálisan mintegy 221 ezer. A múlt évben nyári étkeztetésben – amire a kormány 3 milliárd forint forrást biztosított – 1484 településen mintegy 134 ezer rászoruló gyermek részesült. A szünidei étkeztetés finanszírozására idén 5,3 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta az államtitkár.
Szedlák Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöki kabinetjének vezetője fontosnak tartja, hogy a közétkeztetés folyamatában a termelők csak minőségi árukínálattal vehessenek részt. Mint mondta, nagy kihívás a közétkeztetésben érintett intézmények, konyhák és vállalkozások számára az állandó, jó minőségű alapanyagok és tömegtermékek biztosítása. Nagy konyhák, étkezdék esetében ez szinte kizárólag közepes vagy nagy élelmiszeripari üzemek termékeiből illetve a kiskereskedelemből beszerezhető árukból valósul meg. Szerencsére több olyan példa van már az országban, hogy az iskolai konyha alapanyag-beszerzésének egy részét helyi termelők áruival oldják meg – említette a kabinetfőnök.
Mint hangsúlyozta, a kis és családi gazdaságok közétkeztetésbe bevonásukkal újabb piachoz juthatnak, ezáltal javulhat a vidék népességmegtartó ereje is. Ehhez jó alapot biztosít a Vidékfejlesztési Program, amely nagy hangsúlyt fektet a helyi élelmiszert és a rövid ellátási láncot érintő uniós támogatásra, a helyben termelt alapanyagok és a belőlük készült feldolgozott termékek piacra jutására. Emellett további támogatási lehetőséget biztosít a közétkeztetési szolgáltatás fejlesztésére, a közétkeztetés konyháinak felújítására, főzőkonyhává alakítására. A rövid ellátási lánc előnyeit kihasználva akár a kistermelők magasabb fajlagos költséggel, esetleg kézműves eljárással előállított termékei is versenyképes áron kerülhetnek a közétkeztetésbe. Szedlák Attila kiemelte: a kamara fontos feladatának tekinti a nagy és közepes méretű magyar vállalkozások mellett a helyi termékek bevonásával a helyi vállalkozók, a helyi termelők piachoz jutását is, illetve, hogy legyen olyan minőségi közétkeztetés, mely elsősorban a friss és megbízható alapanyag-beszerzésen alapul.
Magyarországon a közétkeztetésben mintegy 3000-3500 főző konyha, és mintegy 6000-6500 tálaló konyha működik – közölte Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke. Hozzátette: a hazai közétkeztetési ágazat a KSH adatai szerint 129 milliárd forint forgalmat bonyolít le, közétkeztetésben naponta közel kétmillió ember vesz részt. Oravecz Márton, A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke azt emelte ki, hogy a közétkeztetés a magyar agrárium számára potenciálisan mintegy 200 milliárd forintos piacot jelenthetne. Ezért fontos – mondta –, hogy minél több magyar termelő ismerje fel a közétkeztetési beszállításban rejlő gazdasági lehetőséget. Főként a helyi termelőknek jelenthet mindez nagyon biztos piaci pozíciót.
Forrás: nak.hu
2016.06.06.