Hosszú ideig beszéltünk róla, ma min-
dennapjaink része a klímaváltozás, amelyet

igazoltak az idei tavaszi hóviharok is. Ma

már természetesnek tűnik, hogy egyszerre

van aszály és belvíz és esetenként árvízve-
szély is. A termelés biztonságának alapját

csak korszerű vízgazdálkodással tudjuk

megteremteni. Jelenleg 5 millió hektár terü-

letből 100 000 hektáron öntözünk. 6 km3

-rel

több víz hagyja el az országot, mint ameny-
nyi beérkezik, miközben a felszín alatti víz-
készlet mennyisége csökken.

Az öntöző csatornarendszerek, műtár-
gyak karbantartása, felújítása vontatottan

halad. Sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy megte-
remtsük a biztonságos termelés alapjait. Új tározók létesítése, a régiek felújí-

tása, funkcióváltása, a mederben történő vízvisszatartás hozzájárulhat a fel-
színi vizek öntözési célú felhasználásához és egyben a felszín alatti vizek

mennyiségének növeléséhez is.

A gazdák számára egyértelmű, hogy az EU-előírásokat be kell tartani,

azonban az öntözővíz felhasználásának engedélyezési eljárása (túlzott

bürokrácia, túlzott költségek) és a magas vízdíjak akadályozzák a korszerű

öntözési rendszerek létesítését. Meg kell oldani a múlt században fúrt kutak

fennmaradását, a legegyszerűbb eljárás keretében, és használatát mindad-
dig, amíg az öntözéshez felszíni vizek nem állnak rendelkezésre.

A vízgazdálkodási művek üzemeltetésének országosan egységes rendsze-
rét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kidolgozott javaslat alapján

indokolt megvalósítani oly módon, hogy függetlenül attól, hogy ki a csator-
na tulajdonosa, közérdekből, a hasznosítást és működtetést az állam kell

garantálja. A vízkészletjárulék megállapítása az osztrák, lengyel vagy német

példák alapján a legalacsonyabb szinten kerüljön meghatározásra.

A fogyasztók és a feldolgozóipar számára is homogén, azonos minőségű,

megfelelő mennyiségben szállított alapanyag előállítói válhatnak a piac

sikeres szereplőivé. A rendelkezésre álló erőforrásainkat legfeljebb 50 %-ban

tudjuk kihasználni. Belátható időn belül a szükséges fejlesztések megvalósí-

tásával az agrárkibocsátás éves szinten 30 %-kal, mintegy 800 milliárd forint-
tal növelhető. A GMO-mentes állatitermék-előállítás alapja a fehérjenövé-

nyek, elsősorban a szójatermesztés lehetőségének megteremtése. Magyaror-
szágon a szója termesztése biztonsággal csak öntözött körülmények között

valósítható meg.

A minőségi zöldség-, gyümölcstermesztés, versenyképes növénytermesz-
tés, a sikeres fehérjeprogram csak korszerű vízgazdálkodással biztosítható.

Jakab István,

a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek

Szövetségének elnöke

Forrás: naklap

2017.05.30.