A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2022. július 7-én tartotta országos alakuló küldöttgyűlését, ahol megválasztották az országos tisztségviselőket. Az eseményt megtisztelte jelentlétével Orbán Viktor miniszterelnök. A küldöttek megerősítették pozíciójában az eddigi elnököt, Győrffy Balázst. A korábbi alelnökök mellé új, környezeti fenntarthatóságért felelős alelnököt is választottak, illetve döntöttek a kamarai osztályok elnökeiről, az etikai és az ellenőrző bizottság tagjairól, valamint a választottbírák személyéről.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tisztújításának utolsó állomásaként 2022. július 7-én, Budapesten megrendezték az országos alakuló küldöttgyűlést.

Az országos küldöttek egyhangúlag megerősítették pozíciójában Győrffy Balázs elnököt, ahogy az eddigi alelnököket is, így továbbra is Süle Katalin tölti be az általános agrárgazdasági ügyekért, Zászlós Tibor a mezőgazdaságért, Éder Tamás az élelmiszeriparért és Luzsi József a vidékfejlesztésért felelős alelnöki posztot. Szólláth Tibor személyében a Kamara vezetése egy új, környezeti fenntarthatóságért felelős alelnökkel erősödött, ugyanis a klímaváltozás, a környezeti változások a probléma kiemelt kezelését indokolják, különös tekintettel az érintett zöld szervezetekkel folytatott vitára.

Az alakuló küldöttgyűlésen megválasztották a kamarai osztályok elnökeit. Folytatja a munkát Petőházi Tamás a Szántóföldi növénytermesztési és beszállító ipari osztály, Mártonffy Béla a Kertészeti és beszállító ipari osztály, Wagenhoffer Zsombor az Állattenyésztési és beszállító ipari osztály, Losó József az Élelmiszer-feldolgozási osztály, Csorbai Attila az Agrár- és élelmiszer-kereskedelmi osztály, Bleier Norbert az Erdő- és vadgazdálkodási osztály, Weisz Miklós a Fiatal gazda és innovációs osztály, illetve Szabó Levente a Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztály élén. A Kistermelői, együttműködés és helyi kezdeményezések osztályt a következő ciklusban Derdák Gábor vezeti.

Az alakuló küldöttgyűlésen döntöttek továbbá az országos etikai és az ellenőrző bizottság, valamint a Választottbíróság tagjairól. A megválasztott országos tisztségviselők megbízatása 5 évre szól.

A NAK 2022. május 20-án tartotta a kamarai választásokat, rekord részvétel mellett. Mintegy 79 ezren adták le voksukat, közel 70 %-kal többen, mint a legutóbbi, 2017. évi kamarai választásokon. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és 17 szövetségese minden eddiginél nagyobb felhatalmazást kapott, kétszer annyi szavaztak rájuk, mint 2017-ben, és ötször annyian, mint 2013-ban.

A 2022. május 20-i kamarai választások eredménye alapján tehát a MAGOSZ és 17 támogató szervezetének küldöttlistáján szereplő személyek alkotják valamennyi megyében a megyei küldöttgyűlést. A megyei küldöttgyűlések 2022. június 15-17. között tartották meg alakuló üléseiket, ahol megválasztották a megyei elnököket és alelnököket, a megyei etikai bizottság elnökeit és tagjait, a kamarai osztályok megyei elnökeit, illetve azt a 15 országos küldöttet, akik az országos küldöttgyűlésen képviselik az adott megyét.

Erős mezőgazdaság nélkül nincs önellátás

Győrffy Balázs a küldöttgyűlésen arról beszélt, hogy az önellátás az egyéni gazdaságok és a nemzetgazdaság számára egyformán fontos szempont, sikert viszont csak teljes összefogással lehet elérni. Fejlesztésekre és beruházásokra van szükség, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar hatékonyan termelhessen, ehhez pedig nélkülözhetetlen a szoros együttműködés a kormánnyal – tette hozzá. A NAK elnöke szerint a következő időszak legfontosabb kihívása a szárazság és a fenntarthatóság. Az idei „elképesztően pusztító” aszály forintban kifejezve ezer milliárdokban mérhető kárt okoz, és nyilvánvaló, hogy nem ez az utolsó ilyen nyár – mondta.

Az időjárást nem lehet szabályozni, de a károkat csökkentheti a mezőgazdasági szempontú vízgazdálkodás, ami nemcsak az öntözés fokozását jelenti, hanem azt is, hogy a vizet az országban kell tartani duzzasztók, tározók, csatornák építésével – fogalmazott.

Győrffy Balázs fenntarthatósági ügyekben is számít a kormány támogatására, mert úgy látja, hogy a „brüsszeli nyakkendős döntéshozók” fölöslegesen terhelik a gazdákat betarthatatlan követelményekkel, túlszabályozással, értelmetlen célok kijelölésével. A termelőknek is érdekük, hogy legyen mit, és legyen kinek továbbadni, de ha kénytelenek lesznek felhagyni a tevékenységükkel, az a fenntarthatóságon nem segít, és élelmiszer sem lesz – jelentette ki.

A NAK elnöke úgy véli, hogy Brüsszellel ellentétben a magyar kormány nem mostohagyerekként kezeli a gazdatársadalmat, ezért abban bízik, hogy partnernek tekinti a felhatalmazásában megerősített érdekképviselettel. Az agrárkamarai választások kiemelkedően magas részvétellel zárultak, megjelenítve a vidéki Magyarország egységét – mondta Győrffy Balázs.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke szerint a vidéken élők az országgyűlési választáson is megmutatták az erejüket. Jakab István ugyancsak hangsúlyozta, hogy folytatni akarják a partneri együttműködést a kormánnyal, mert csak így lehet megoldást találni a rendkívüli helyzetekre.

Brüsszel – mint mondta – sokszor a gazdák érdekeivel ellentétesen dönt, és Magyarországnak az sem kedvez, ha visszatartják az uniós forrásokat. Eközben a kereskedelem és az árak alakulása kiszámíthatatlan, a kalászosok pedig az ország nagy részén jó esetben is csak feleannyi termést hoznak az aszály miatt, mint a jobb években. Biztonságosan ma már csak öntözéssel lehet termelni, és nem kevésbé fontos a precíziós gazdálkodás eszközeinek alkalmazása sem. Magyarország mindkettőben sikeres lehet, hiszen a feltételek biztosítottak, a gép- és eszközrendszerek rendelkezésre állnak, a digitális agrárstratégia létrejött, van a tudás és az akarat az erőforrások hatékony felhasználására – tette hozzá.

A Magosz elnöke a külhoni gazdákkal kiépített szakmai együttműködés folytatását, a tapasztalatok határokon átnyúló megosztását szintén fontos feladatnak nevezte. Ma a Kárpátalján élők helyzete a legnehezebb, a szövetség ezért csaknem 72 millió forint értékű segítséget juttatott el hozzájuk a háború kezdete óta – tette hozzá Jakab István.

Együtt sikerülhet meghosszabbítani a jó éveket

A kormányfő a NAK küldöttgyűlésén elhangzott beszédében kiemelte: a mostani nehéz helyzetben van olyan politikai logika, amelynek megnyilvánulását több nyugati országban látni, és amely szerint tekintélyes mértékben az agráriumra akarják hárítani a válság terheit. Magyarországon ilyesmi soha nem fog történni, az agrárium kárára nem fognak válságot menedzselni – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: itt nem megszorítások vannak, nem az emberekkel, a mezőgazdasággal fizettetik meg a válság árát.

Kifejtette: nem egyszerűen egy párt győzött április 3-án, hanem a magyar vidék győzött, és bár nem szabad lebecsülni a Budapesten kapott támogatást, a választást a vidék nyerte meg. Így a vidéknek jogos elvárásai vannak az új kormánnyal szemben, amelyet pedig kötelezettség terhel a vidék felé – magyarázta. Hozzáfűzte: a kormánynak a vidék igényeit teljesítenie kell, az érdekeit ki kell szolgálnia.

Arról is beszélt, hogy nagyon régen nem volt akkora aszály, mint most, és ha ez nem lenne elég, háború is van a szomszédban, aminek hatására az árak az egekbe szöktek, és ennek a helyzetnek a súlyát, az ezzel járó feladatok súlyát mindenki, az agrárszakemberek, a politikusok és a választópolgárok is érzik. Ilyenkor az egyetlen megoldás az egység, ezért nem véletlen, hogy április 3-án ilyen hatalmas egységben sikerült megnyerni a választást – vélekedett.

A miniszterelnök a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét (Magosz) régi szövetségesnek nevezte. Egymásra eddig is számíthattak, közösen vállalták a Magosszal, hogy képviselik a magyar agrártársadalom érdekeit és értékeit, és ebből a közös politikai akaratból született meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – emlékeztetett.

Kitért rá: az európai helyzet bonyolult és nehezen megjósolható, mindenkinek új helyzetet hozott a háború. Jelenleg mindent a háború határoz meg, rendkívül kiszámíthatatlan a helyzet, és ilyenkor fontos, hogy mindenki őrizze meg a hidegvérét, stratégiai nyugalomra van szükség – hangsúlyozta.

Úgy látja, ha a gyorsan változó környezet fejleményeire gyorsan reagálnak, olyan hektikus és kiszámíthatatlan lesz a politika, mint az események változása. Kellenek fix pontok, amelyekhez következetesen tartani kell magukat, ilyen a költségvetési hiány megtartása, a rezsicsökkentés, a családtámogatási rendszer, a teljes foglalkoztatás és a nyugdíjak védelme, valamint az államadósság csökkentése – sorolta.

Orbán Viktor szerint, bár a Magyarországot a háború miatt sújtó infláció befolyásolására az ország eszközei korlátozottak, a magyar gazdaságnak van esélye rá, hogy a bonyolult környezetben is találjon egy olyan ösvényt, amelyen haladva kimaradhat a gazdasági válságból.

Közölte: a V4-es országoknak reális esélyük van arra, hogy okos gazdaságpolitikával egy általános európai recesszióból is ki tudjanak maradni. Ha a visegrádi országok képesek Brüsszeltől eltérő módon egy önálló ösvényt kijelölni maguknak, akkor lehetséges, hogy kimaradjanak az európai recesszióból – mondta.

Megjegyezte: persze nem tesz jót, hogy éppen háború van a szomszédban, mert a háború és az oroszok megítélésében különbségek vannak közöttük, de jó esély van arra, hogy a négy ország összehangolva a politikáját egy olyan gazdaságpolitikát valósítson meg, amely a lassuló növekedés mellett is „kivisz minket a most fenyegető felhős égbolt alól”.

Kiemelte: ez azt jelenti, hogy van esély arra, hogy ebben az évben a magyar gazdaság ne csökkenjen, hanem növekedjen, sőt lehetséges – a háborús bizonytalanságot is figyelembe véve -, hogy ebben az évben a magyar gazdaság 4-6 százalék közötti mértékben növekedjen. Ugyanakkor fontos, hogy úgy kell majd gazdaságpolitikát folytatni, hogy közben a legnagyobb felvevőpiacunk, Németország komoly bajoktól szenved – közölte.

Orbán Viktor kitért rá: az EU-val folytatott együttműködés is befolyásolja a magyar gazdasági helyzetet, és most úgy tűnik, hogy az Európai Unióvaló való megállapodás elől minden szakmai akadály elhárult, tudtak tenni olyan javaslatot, amely megfelel az EU igényeinek, a genderkérdésben fennálló véleménykülönbséget pedig elválasztották a pénzektől, „vagy legalábbis tettünk ebbe az irányba egy lépést”. Elvileg tehát készen áll minden, hogy megszülessen az együttműködési megállapodás az Unió és Magyarország között, amelyre „mind a két félnek szüksége van” – fogalmazott.

Elmondta: „politikai ellenfeleink” meg akarják ezt akadályozni, az európai baloldal mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Bizottság és Magyarország ne tudjon megállapodni, és „sajnos a magyar baloldal is része ennek az akciónak”.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy annak idején sikerült elérni, hogy magyar termőföld magyar kézben maradt, és „ez nem is változik meg”.